Rudolf Skukálek

Költő, műfordító, drámaíró, az első szlovákiai abszurd színdarabok szerzője, publicista, újságíró és ismert dalszövegíró volt.

1931-ben született Nagyszombatban. Pszichológiát, filozófiát és történelmet tanult a brnói és a pozsonyi bölcsészkaron. Már az 50-es évek első felében publikálta szövegeit. Különböző újságok és folyóiratok szerkesztőségeiben dolgozott. Műfordítóként is tevékenykedett, 1962-ben például megjelentette A. Mickiewicz lengyel nemzeti eposzának fordítását „Pán Tadeáš alebo posledný nájazd na Litve” (Tádé úr, avagy az utolsó litvániai rajtaütés) címmel.

Olyan dalok szövegeit írta, amelyek Zuzka Lonská, Hana Hegerová, illetve Michal és Jana Beláková előadásában slágerekké váltak. Marián Vargával és Pavol Hammellel is együttműködött a Prúdy együttes repertoárján.

Az 50-es évek végétől együttműködött olyan személyiségekkel, akik meghatározták az akkori kulturális életet, és véleményformálónak számítottak. Társszerzőként részt vett az új kabarészínház, a később Tatra revue néven ismertté vált pozsonyi színház műsorainak elkészítésében; ennek bemutatói nemegyszer szúrták az ideológiai felügyelet funkcionáriusainak szemét.

1968 májusában a Szlovák Írók Szövetségének kongresszusán tartott felszólalásával nyilvánosan hangot adott nézeteinek, amivel kegyvesztett lett a rezsimnél, és az Állambiztonság (ŠtB) folyamatos figyelmének célpontjává vált.

1968 novemberében az emigráció mellett döntött, és 1972-től a müncheni Szabad Európa Rádiónál dolgozott „Andrej Radan” fedőnéven. Tudósított a csehszlovákiai, az európai és a világhelyzetről. Írásaival motiválta hallgatóit, és reményt adott a változásra.

A szerkesztőségben – valószínűleg az ŠtB által elhelyezett – robbanótöltet felrobbanása után súlyos sérüléseket szenvedett, amelyek egész életére nyomot hagytak rajta. A következő években több orvosi beavatkozáson esett át, hogy eltávolítsák a szilánkokat az arcából és egész testéből. Ennek ellenére visszatért újságírói hivatásához. 2008-ban hunyt el.