Hedviga Rozborová
A(z) 2021. évfolyam díjazottja
Borszentmiklós lakóinak a kommunista rendszer elleni 1949-es lázadásának egyik áldozata volt. 1904-ben született. 1949-ben a csehszlovákiai kommunista rendszer létrehozta az úgynevezett Katolikus Akciót, amelynek a papokat és a polgárokat kellett volna egyfajta rendszerhű, az egyházzal szembeni alternatívába tömörítenie. A kezdeményezés szinte semmilyen visszhangra nem talált. A helyi esperes, Mons. Augustín Karmaš is egyértelműen elutasította, és a templomban felolvasta a püspökök elutasító pásztorlevelét, amelynek felolvasását a hatóságok megtiltották. Két újmisés pap ünnepélyes felszentelésének napján kommunista agitátor érkezett a községbe, aki arra próbálta rávenni a híveket, hogy lépjenek be az úgynevezett Katolikus Akcióba. Az egybegyűltek ellenálltak neki, és tettlegességre is sor került.
A díjazott profilja
Borszentmiklós lakóinak a kommunista rendszer elleni 1949-es lázadásának egyik áldozata volt. 1904-ben született. 1949-ben a csehszlovákiai kommunista rendszer létrehozta az úgynevezett Katolikus Akciót, amelynek a papokat és a polgárokat kellett volna egyfajta rendszerhű, az egyházzal szembeni alternatívába tömörítenie. A kezdeményezés szinte semmilyen visszhangra nem talált. A helyi esperes, Mons. Augustín Karmaš is egyértelműen elutasította, és a templomban felolvasta a püspökök elutasító pásztorlevelét, amelynek felolvasását a hatóságok megtiltották. Két újmisés pap ünnepélyes felszentelésének napján kommunista agitátor érkezett a községbe, aki arra próbálta rávenni a híveket, hogy lépjenek be az úgynevezett Katolikus Akcióba. Az egybegyűltek ellenálltak neki, és tettlegességre is sor került.
Válaszul az Állambiztonság (ŠtB) 40 tagját vezényelték a községbe, akiknek a CSKP Központi Bizottságának utasítására elrettentésül példát kellett statuálniuk néhány ember megbüntetésével. Attól tartva, hogy a papot is elhurcolják, 1000–1500 ember gyűlt össze a templom előtt. Ekkor Hedviga Rozborová a postáról telefonált Šajdíkove Humencébe, és felszólította az ottani lakosokat, hogy ők is jöjjenek a pap védelmére. Az államhatalom válaszul háromszáz fős erősítést mozgósított a Nemzetbiztonsági Testület (SNB) és a milícia soraiból, akik puskatussal és gumibottal kegyetlenül összeverték az egybegyűlteket. A tömeg szétoszlatása után mindkét faluban mindenkit megvertek, akivel csak találkoztak. Összesen 58 személyt vettek őrizetbe, közülük hatot a bíróság börtönbe küldött, a többieket egy későbbi amnesztia mentette meg.
Őrizetbe vették Hedviga Rozborovát is, akit a járási ügyész azzal vádolt meg, hogy összekötőként működött Šajdíkove Humence lakóival, és hogy a fegyveres lázadók bandájának „felbujtója” volt, amivel lázadás bűntettét követte el. A brutális kihallgatások és a lelki nyomás következtében életveszélyes állapotban kellett a pozsonyi kórházba szállítani, ahol 1950. január 6-án elhunyt. Halálának okaként „középfülgyulladást” tüntettek fel.
Hedviga Rozborová neve ott szerepel a kommunista rendszer által üldözöttek és meggyilkoltak nevei között a ružinovi temetőben álló Politikai Foglyok Emlékművének tábláján. Kitüntetésre való felterjesztésével egyúttal a totalitárius kommunista rendszer valamennyi áldozatának bátorságára és áldozatára is emlékezünk.